Egy ifjú tanácsot kért Diogenésztől:
- Eddig gazdag voltam, de most egy hatalmas vagyont örököltem és nagyon gazdag lettem. Mondd meg, mitévő legyek, hogy a pénz ellenére jó ember maradhassak.
Diogenész felnézett az égre, karját széttárta, de hiába várta a magasból a megvilágosodást:
- Nem tudom, mit mondjak neked. Ha azt tanácsolom, hogy add a vagyonodat a rokonaidnak és a barátaidnak, semmi örömöd nem származik belőle, mivel nem fognak jobban tisztelni bőkezőségedért, és még többet akarnak majd. Ha azt mondom áldozd fel kincseidet Zeusz oltárán, csak a papok kapzsiságát növeled. De ha vagyonodat szétosztod a szegények között – akik egyébként ezt nem várják el tőled -, oly büszkeséggel tölt majd el, hogy az önelégültség bőnébe esel.
Mivel az ifjú mindenáron választ akart kapni, Diogenész ezt tanácsolta:

- Add a pénzed a szegényeknek, legalább nekik lesz valami hasznuk belőle, ha neked nem is. Ha nem segítesz másokon, pedig megtehetnéd, másokat károsítasz meg. Ha segítesz, magadat károsítod meg. Ha semmit nem tudsz erről a dilemmáról, az a lélek halálát jelenti. Ha viszont ez nem jelent számodra dilemmát, tiéd az örök élet.