A kisgyerek ül a reggeliző asztalnál:
- Anyu, kérek még egy pohár kakaót!
-Szolgáld ki magad!
-Minek az ilyennek gyerek?

Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja kupakjával,és végül azt kérdezte:- Miért nem tudom én ezt kinyitni?- Mert biztonsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni. -feleltem. Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?

Egy esős oszi délutánon az ismerősünk és a kisfia a kandalló előtt ülve régi fényképalbumokat nézegetett. A gyerek hosszan szemlélte anyja gyerekkori fényképeit, majd egy ido múlva megkérdezte:- Mami, amikor te kislány voltál, minden fekete-fehér volt?

Szomszédaink hároméves kislánya, Julika nagyon szeretett volna
kutyát,de a mamája nem engedte. Egyszer, amikor átmentünk hozzájuk vendégségbe,Julika boldogan újságolta, hogy a mamája azt mondta, fog kapni kutyát.Meglepettenkérdeztük:- Mikor?Julika büszkén jelentette be:- Majd ha a disznók repülnek.

Amikor vidékre költöztünk, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy
két kocsival megyünk. Nyolcéves fiunk aggódva kérdezte:- Mit csinálunk, hogy ne szakadjunk el egymástól?- Lassan megyünk, hogy az egyik kocsi követni tudja a másikat -igyekeztem megnyugtatni.- De mi lesz, ha mégis elszakadunk egymástól? - faggatott tovább.- Akkor, azt hiszem, többé nem látjuk egymást
- ugrattam.- Értem - mondta -, akkor én a mamával megyek.

Templomunkban áldozáskor a gyerekek nemcsak kenyeret kapnak, hanem
egy kis bort is. Istentisztelet után a pap félrehívott, hogy hétéves fiamrólbeszéljen velem.- Kérem, szóljon Jánosnak - mondta szelíden -, hogy a bor után mindigáment kell mondani, nem azt, hogy "hu, de finom!"

Valamelyik nap a telefonnál találtam rá hároméves fiamra, s
amintmeglátott, gyorsan letette a kagylót.- Mit csináltál? - kérdeztem tole.Azt mondta, hogy Kati nagynénjét hívta fel.
- Hogy hívhattad Kati nénit?- kérdeztem. - Hiszen nem is tudod a számát.
- De igen, tudom. És fel is hívtam - felelte.
Hosszan gyozködtem, hogy nem hívhatta fel, mivel nem tudja a számát, deo csak erosködött, hogy igenis beszélt vele.- Jól van - mondtam végül -, ha tényleg beszéltél vele, hadd halljam,mit mondott. Erre a fiam így felelt:- Azt mondta, hogy rossz számot hívtam.

Harmadik gyermekem megszületése után nem sokkal sógorom karjára vette
akisbabát, mire a kislányom így figyelmeztette:- Vigyázz, el ne ejtsd, mert neked kell helyette másikat csinálni!

Figyelmeztettem gyerekeimet, a nyolcéves Andrást és a tízéves
Karcsit,hogy ne kerékpározzanak, amíg én elmegyek a tolünk nem messze lévorepülotérre repülést oktatni. Indulás elott még kivittem a telefont averandára. Óra közben a tanítványommal a házunk felett köröztünk, ígyláttam, hogy Andris javában bicajozik. Rádión beszóltam a toronyban azirányítónak, ésmegkértem:- János, légy szíves, szólj oda hozzánk, és mondd meg Andrásnak, hogyazonnal hagyja abba a biciklizést, és menjen föl a szobájába! Andrásvette fel a telefont, és János szóról szóra elismételte neki, amitmondtam. Amikor hazaértem, András az ágya szélén ült, és megilletodöttábrázattal nézett
rám.- Ne haragudj, mama - mondta. - Mégis felültem a bicajra, de Istenmeglátott és felküldött a szobámba.

Balázs fiam 8 éves volt, és a karácsonyra készülodtünk. Ekkor még
mindigúgy tudta, hogy az Angyalka hozza az ajándékot, és tole is kell kérni.Sorolta is, miket kér: legót, kisautót, könyvet. Már a sokadiknáltartott, amikor közbeszóltam:- Nem lesz ez egy kicsit sok?- Úgy kérdezed, mintha ezt mind neked kéne megvenni - válaszoltaméltatlankodva a fiam.