Birs írta: Halgassatok ide,gyerekek,hadd mesélem el,mi nagy eset esett velem,amikor én kisfiú voltam.Mese,mese...Volt az én édesapámnak egy fekete paripája.Mit gondoltam,mit nem,nem egyebet a nagy semminél:felnyergetem a fakót,felültem a sárgára,aztán illa berek,nádak,erek!- kinyargaltam a kerek erdőbe.Kerek erdőben volt tőz is,víz is,ettem volna,ha lett volna mit;ittam,amennyi belém fért,jóllaktam,aztán egy bokor alá heveredtem.Az ám,a bokor alá,de nem a kopasz földre.Fejem alá tettem a szürkét,kipányváztam a nyerget,aztán elaludtam.
Egyszer nyitom a szememet,keresem a nyergemet:volt nyereg,nincs nyereg,az bizony elszaladt!Vagy tán a farkas-barkas vitte el,amíg aludtamőSzaladok erre,szaladok arra,hát amint egy csipkebokorhoz érek,arról úgy hull a dió,hogy majd' agyonvert a mogyoró.Na jó,jó,de még csak most jön egy vénanyó,s rámförmed mérgesen: -Hej kölyök,minek ásod azt a répát,retket,csicsókát,mikor én nem neked ültettem az uborkátő! -Nem ások én sem répát,sem retket,sem csicsókát- mondtam én nagy bátran,de az öreganyó erre felkapott egy dinnyét,s úgy fejbe vágott egy tökkel,hogy még most is sajog a fejem a fejsze fokától.Áldott szerencsére volt még a zsebemben egy dió,kivettem a mogyorót,hajó lett a dióból,evező is rajta,s mondtam nagy büszkén: -Isten áldja,öreganyó! Azzal -uccu!- áteveztem a Tiszán,kimásztam a Duna partjára,s ottan bementem egy kis házba.Hej,volt ott minden jó,megennivaló!Úgy jóllaktam töltött palacsintával s túrós káposztával,hogy még most is fáj a fejem a tökmagtól!Attól,attól,nem a káposztától,de nem is a palacsintától.Volt a házban egy muzsikusbanda is,nosza,húztam én a nótát,a banda meg járta világos virradatig.Menjetek oda ti is,járjátok ti is!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Friss hozzászólások