Jelenlegi hely

Egy gyertya nem veszít semmit, ha meggyújt egy másikat

Beküldte Ady - 2004. december 13.

Sokszor meg vagyunk arról győződve, hogy az életünk jobb lesz, ha férjhez megyünk, ha megszületik az első gyerekünk, vagy ha megszületik a második. Aztán meg azért vagyunk frusztráltak, mert a gyerekek túl kicsik még ehhez vagy ahhoz és azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek majd, ha felnőnek. Folytatásként kamaszkori viselkedésük miatt vagyunk elkeseredettek. Meg vagyunk győződve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a korszakon túljut. Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni, akkor mikorő

Mindig lesznek különbözo nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és
elhatározni,
hogy boldogok leszünk, akármi történjék.
Alfred Souza mondta:
Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak
most fog
elkezdodni és az ehhez vezeto úton mindig voltak megoldásra váró
akadályok:
gúnyos megnemértettség, idoigényes tennivalók, még nem törlesztett
kölcsönök. Aztán kezdodik a valódi élet! Végül megértettem, hogy ezek
az
"akadályok " a Valódi élet.
Ha íly módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy
olyan
módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a
boldogság.
Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük
még
annál
is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves
emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az ido nem vár
senkire.
És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy majd ha vége lesz az
iskolának, majd ha elkezdodik az iskola, majd ha lefogyok 5 kg-ot, majd
ha
sikerül felszedni 5 kg-ot, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre
kirepülnek
a
gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre
nyugdíjba megyek, majd ha férjhez megyek, ha végre elválok... Nem
várjuk a
péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a házvásárlást. Sem a
tavaszt, a nyarat, az oszt, a telet, sem az élet és egy újjászületést,
hanem
eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a
boldogságot
"elkezdeni", mint ez a pillanat. Az életöröm és a boldogság nem
úticélok,
hanem maga az utazás.
Néhány ötlet mára:
-dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre
-szeress úgy, mintha nem fájna a csalódás
-táncolj úgy, mintha senki se látna
Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:
-sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét!
-sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirálynojét!
-sorolj fel 10 Nobel-díjast!
-sorold fel 5 Oscar díja színészt!
Hogy megyő Rosszulő Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap
legjobbjaira. A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a
gyozteseket
elfelejtjük.
Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni:
-sorolj fel 3 jó tanárt, aki segített neked azzá válni, aki lettél
-sorolj fel 3 barátot, aki a nehéz idokben melletted állt
-mondj olyan embert, aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy
-sorolj fel 5 embert, akikkel szívesen töltöd az idodet
Hogy megyő Jobbanő Azok az emberek, akik az életünket különlegessé
teszik,
nem feltétlenül a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei.
Viszont
aggódnak értünk, törodnek velünk és mellettünk állnak minden
helyzetben.
Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit akarsz
toleő
Ki vagy teő Ha megengeded, segítek válaszolni erre a kérdésre.
Valószínuleg
nem vagy a nagy- és közismert hírességek egyike, de olyan ember
vagy, aki
miatt ezt az e-mailt körbeküldtem.
Jónéhány évvel ezelott a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik
mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás
startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdodött a verseny,
ahol
(bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés
és
a
gyozelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú
elesett
az aszfalton és jónéhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8
versenyzo hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki
megállt és visszfordult...mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült
mellé,
megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a
9-en
összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon. A stadionban
pedig a
nézok felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig
emlegetik ezt a történetet.
Hogy miértő Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az
egymás
felett aratott gyozelem . Az életben sokkal fontosabb másokat
gyozelemhez
segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.
EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT. Ezek a
mondatok
egyszeruek, maguktól értetodoek és nincs nagy jelentoségük, de néha-
néha
nem
árt elolvasni oket, ha egyébként
tisztában is vagyunk mindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abba,
amit
csinálunk... és közben elfelejtjük, miért is csináljuk......

Címkék:

Szavazatok száma: 148