Az élet tisztelete a boldogságomat sem adja meg maradéktalanul. Olyan pillanatokban, amikor elfogulatlanul örülni szeretnék, gondolatokat ébreszt bennem a látott és észrevett nyomorúság fölött. Nem engedi meg, hogy e zavaró gondolatokat elhessegessük magunktól. Ahogyan a hullám nem önmagáért van, hanem hogy az óceán hullámzásában állandóan részt vegyen, életem sem lehet soha önmagáért, mindig csak annak átélésében, ami körülöttem van.

Az igazi etika különös tanítást sugall nekem. Azt mondja: boldog vagy, ezért arra hívattál, hogy sokat adj tovább. Amivel egészségben, adottságokban, teljesítőképességben, sikerben, szép gyermekkorban, harmonikus otthoni körülményekben többet kaptál, mint mások, azt nem fogadhatod úgy, mint magától értetődőt. Annak árát le kell rónod. Az életnek életért való odaadásában rendkívülit kell teljesítened.

Veszélyessé lesz az igazi etika hangja azoknak a boldogoknak, akik mernek rá hallgatni. Ezekkel szemben nem tompítja le a benne lobogó ésszerűtlent. Azzal rohanja le őket, hogy zökkenjenek ki a megszokott kerékvágásból, s legyenek az odaadás kalandoraivá, akikből túl kevés van a világon...

Az élet tiszteletének etikája azonban nem hagyja jóvá, hogy az ember arra legyen ítélve vagy ahhoz hozzásegítve, hogy a többi emberért való odaadás felelőssége alól mentes legyen. Megkívánja tőlünk, hogy valahogyan és valamiben emberek legyünk a többi ember számára. Azoknak, akik a munkahelyen ezt nem tudják megvalósítani, s egyébként sincs semmijük, amit odaadhatnának, azt ajánlja, áldozzanak fel valamit az idejükből és a nyugalmukból, ha oly szűkösen vannak is ezek kimérve.

Teremtsetek magatoknak mellékfoglalkozást - mondja nekik -, láthatatlan, talán titkos mellékfoglalkozást. Nyissátok ki a szemeteket és keressétek meg, hol van szüksége valakinek vagy valamely emberekért történő vállalkozásnak egy kis időre, egy kevés kedvességre, parányi részvétre, egy kis beszélgetésre vagy valami munkára. Talán egy magányos, megkeseredett beteg vagy ügyefogyott ember az, akinek jelenthetsz valamit. Talán egy aggastyán vagy egy gyermek. Talán egy nemes vállalkozás, melynek önkéntesekre van szüksége, akik fel tudnak áldozni egy szabad estét, vagy ügyes-bajos dolgokat el tudnak intézni. Ki tudná felsorolni azokat az alkalmazási lehetőségeket, amelyek az embernek nevezett értékes "forgótőkéből" adva lehetnek. Ebben van hiány mindenütt. Ezért keresd, nem kínálkozik-e emberséged számára befektetési lehetőség. Ne ijedj meg, ha várnod vagy kísérletezned kelli Csalódások esetén is maradjon meg az elszántságod! De ne kerülje el a figyelmedet valami mellékfoglalkozás, amivel ember lehetsz a többi ember számára! Biztosan rendeltetett neked ilyen, ha igazán akarod...

Így beszél az igazi etika mindazokhoz, akiknek akár csak egy kevés idejük vagy emberségük van, amit felajánlhatnának. Boldogok lesznek, ha rá hallgatnak, és mentesek maradnak attól, hogy az odaadás elmulasztása miatt erkölcsileg elsatnyult emberekké váljanak.

forrás: gondolkodom.hu