Felsorolhatnám az összes abortuszát,
Jól tudjuk azt, hogy mellettem miken ment át.
Na jó, nem volt könnyü nekem, sem neki.
Van-e ki e nevet nem ismeri?
Hogy Anna, Anna, An-nan-nanna,
Nanan-nananna-nan-nananna, nanna.
Nanan-nananna, nanna, nanna, nanna.
És még egyszer nan-nanan-nananna.

Lement gyufáért, azt mondta nekem,
tudtam, úgyis hiába kérlelem,
Mert magával vitte kék útlevelét,
Benne fényképét és a nevét.
Hogy Horváth Anna, Anna, Horvát Anna.
Fal felé fordultam gyorsan, nan-nananna.
Mit is mondhattam volna nan-nananna?
Hát menj csak le gyufáért Anna, Horvát Anna.

Volt még ezelött egy társas kirándulás,
Párizs és London és Amszterdam körutazás.
Eszembe se volt a London térkép fölött,
Hogy álmomban ide még egypárszor visszajövök.
Hogy itt van London és benne lesz Horvát Anna,
Na-na-nanna, nan-a-nan-nananna
Hogy épp itt Anna nanna na-nanna-nanna
Nan-an-nanna, nanna, nanna, nanna.

Most elképzelhetem, ahogy Londonban alszik,
Zöld takaróban, zöldben tetőtől talpig.
Nevethetsz rajtam, ha úgy hozza a kedved,
Akkor is furcsa, hogy Horváth Anna elment.
Nekem az nem London, hanem már Horvátország.
Ráterítette rohadt kis zöld takaróját.
Mit nekem világhelyzet, földrajzi helyzet,
Akkor is furcsa, hogy Anna mégis elment.

Fölsorolhatnám a Föld összes fövárosát,
és Annának mind a négy tölem volt abortuszát,
hogy megértsd, hogy London miért Horvátország nekem.
Hát ennyi és nem több a világhelyzetem,
Nanan-nanan-nananna, nanna
Nanann, nanna, nanna, nanna.

Felosztottuk egymás közt Anna, Horváth Anna
Nanan-nan-nanna, nanna, nanna, nanna.
Nanann, nanna, nanna, nanna.