Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem,
Ha nem indulnál nem lenne érkezésem,
Hová is mennék, hová is lennék egyedül én,
Nélküled nem kell útlevél.

Az otthon ott volt ahol bejártunk,
Mindent százezerszer már,
S apánkat kértük, hogy vegyen fel most az egyszer,
Mert magasról más lesz a táj.

Az otthon itt van, ha jössz mellettem,
Még ha nem is nézel rám,
Tudod már régen észrevettem, hogy szemedben
Én hazáig látok simán,
Ellátok simán.

Rádnézek néha némán,
S az otthon visszanéz rám.

Az otthon ott lesz, ahol megállunk,