Jelenlegi hely

július 2016

Kajetan Kovič: Románc

Beküldte Ady - 2016. július 5.

Légy tenger, én a holdfény
fehér árboca leszek,
s az első este szerelme.

Gyöngédség leszek játékod homokjában,
fül emlékeid algái közt,
tenger,
kagyló, beszédre, csöndre,
madár, válaszul,
tenger,
első megadásod lélegzete,
első érintésed kék virága.

Légy tenger, én a holdfény
fehér árboca leszek,
és minden este szerelme.

Égő szád szomja leszek
és nagy vízcsepp,
tenger,
torok leszek fehér nyakadon,
rózsa válladon,
tenger,
seb leszek és kiáltás a sebedből
a csillagok magas tüzéhez.

S aztán

tenger leszek én, s te a fájdalom
fekete árboca,
s az utolsó este szerelme.

Fordította Lator László

Szavazatok száma: 0

Joachim Sartorius: A képzelet más helyen

Beküldte Ady - 2016. július 5.

A hely, ahol szerelmeket emésztek el,
az évek múlásával elhalványodik, kisimul,
átlátható lesz, mintha az elme emésztőgödre lenne,
sugárzik, valamivel mélyebb helyen fészkel
a képzeletnél. Valódi ajkak tusakodásánál
hoz-e nagyobb örömöt az emlékezés?

Testeket álmodok, amelyeket birtokoltam,
kezek villámcsapásaival. S mindazt mi utána,
a löketek, a nyögések és a susogások utánjait
álmodom, mikor magamra hagyottan
ennek az átlátható helynek a sugárzásában
heverek, ahová a vak sors, a szíveké, visszavetett

és végül is elutasítva itt hagyott.
Mennyi füzet hányféle jegyzete, a kéj társaival és
társnőivel a nagy fák alatt. „Aztán magadra
vagy utalva.” Nem így van, barátom. Vannak ajtók,
lépcsők, az utcákon még sokféle zene árad. „Az élet
meg marasztal” és ott van a mozik melege.

Fordította Nádas Péter

Szavazatok száma: 0